a New Yorkban? Jól hangzik, nemde? Otthon húsvétoltunk, a tomboló tavaszban és a szinte felfoghatatlan melegben. Jutott idő bőven nézelődni, beszélgetni és betérni egy kávéra a New York kávéházba. Janikovszky Éva asztalához ültünk, és csak ámultunk amíg vártunk a kávénkra. Gondoljatok bele, itt a karzaton ültek a nagy íróink száz évvel ezelőtt és ettek, íttak alkottak naphosszat. A legenda szerint amikor elkészültek a művel, ledobták a karzatról a "mélyvízbe", ahol a Nyugat szerkesztői dolgoztak, ők meg az aláhulló versekből, novellákból rakták össze a következő számot. Hogy igaz-e vagy csak afféle városi legenda, sosem fogjuk megtudni. De tény hogy ez a kávéház felvillantja Budapest fénykorát ls mi örömmel időutaztunk kicsit és jócskán elidőztünk egy kávé és egy kis sütemény mellett.
A tavasz lassan megérkezik hozzánk is, legalábbis vannak biztató jelek. Bár, még kicsit várni kell arra hogy a melengető napsütésben a teraszon kávézzunk. A kerti bútorokat április elsejével gondosan elővettük, és a napsütés is megvan, sőt öles léptekkel haladunk a sarkvidéki nyár felé.
De...ez így még nem teljes, még valami kell....nem is tudom, talán a pluszfokok:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.