Ha helyzetjelentést akarnék írni, úgy kezdeném, hogy május közepét írunk lassan és még mindig csak elvétve kúszik a hőmérő higanyszála 10 fok fölé...de nem helyzetjelentést írok. Például az elmúlt hétvége egészen tavaszi napsütésében elszántan kertészkedtem. ÉN! (A családi legendárium példátlan esetként jegyezte fel annak idején ha kerti "matatásra" adtam a fejem legfeljebb fél óra erejéig) De láss csodát a saját kert megtette a hatását. Nem tagadom, az is közrejátszott, hogy a szomszéd nagyon akkurátusan tartja rendben a maga kis területét, és itt ugye nincsenek kerítések, és...hát nem akartam szégyenkezni. Miközben a tavalyi száraz leveleket és hajtásokat szedegettem össze persze jól összeismerkedtünk a szomszédokkal, a gyerekeikkel és kutyáikkal. Kedves környék. Amikor a szomszédból délután fél egykor kialvatlanul, paplanba burkolózva gyűrötten és látható világfájdalommal az arcán előbújt a kiskamasz gyerek és kedvesen megkérdeztem, hogy "szegényem, beteg?" az apja csak legyintett és annyit mondott: "Áh, csak tinédzser!" De ahogy a nap egyre többször bújik elő, a ház mögötti kis parkban egyre többször száll fel a grillsütő füstje vagy egyszerűen csak letelepednek a szomszédok, barátok, gyerekesek egy pokrócra és beszélgetnek. Malmőben lakom, de itt olyan "falusi" érzésem van. Hihetetlen jó hazajönni - minden nap amikor befordulok az utcánkba, és meglátom a házunkat felujjongok magamban. Persze, a dobozsereg még tartja magát - de én már tudom, hogy hamarosan vereséget szenvednek és végleg visszavonulnak. Mint ahogy a porcicák is vesztésre állnak. Pedig 140 négyzetméteren támadnak, de esélyük sincs. Visszavonhatatlanul változom. Csak dudorászok tovább ha kifut a gulyás és beteríti a fél konyhapultot (piti dolog) ha Kedves Lakótárs éjjel 11-kor határozza el hogy előkeríti a tűzriasztókat amiket túlságosan jó helyre suttyantottam, ha elfelejtek, összetörök vagy csak véletlenül elrontok valamit. Nem, és nem vagyok hajlandó mérgelődni, bosszankodni, szomorkodni. Egyelőre sikerül. Egyébként, hogy tetszenek a virágok a kertemben? 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.