Vagy inkább dönteni és várni? Furcsa napok vannak mögöttem. Hétfőn megnéztem egy kis házat. Kedden este biciklizni voltam - igen, hagyományosan lábbal hajtottam! Még a nyár elején csatlakoztam egy biciklis klubhoz. Na ez azért kicsit erős - mondjuk úgy, hogy voltam egyszer velük egy túrán. De akkor ugye a nevem felkerült a listára - és onnantól kezdve rendszeresen küldték hogy mikor merre mennek. Én meg...nem is valaszoltam. És mindezek ellenere felhivtak telefonon, kedvesen megkerdeztek, hogy ma tartjak az idei utolsó túrát, számíthatnak-e rám? Gyönyörű napsütéses őszi nap volt és kedvesen invitáltak - szóval eltekertem velük az Öresund híd lábához. Szép volt! Meglepően kellemes este kerekedett a túra végén, úgyhogy annyira nem bántam végül hogy nem a motorosklub javára döntöttem. Szerdán este pedig meglátogatott a tulaj egy ingatlanügynökkel, hogy felmérjék a lakást. Úgy kerül majd a hirdetésbe, hogy az én bútoraimmal kelleti magát...nagyon, nagyon fura érzés. Csütörtök reggel elvittem Marcellot a műszaki vizsgára, ahol a "vizsgáztató" fiatal srác alig győzte levenni RÓLA a szemét. A próbakörre is nagyon boldogan ment VELE. És a végén csak felsóhajtott, hogy "nagyon klassz motor" - alig fértem bele a motoroskabátomba! De igazából hétfőtől mostanáig szinte egyfolytában a kis házon töprengek. Eljutottam odáig, hogy NEM és szép lassan visszasétáltam az IGEN irányába és most megint a TALÁN pont körül pacallérozok. Azon, hogy ez az első ház amit megnézek - nem is csodálkozom. Az, hogy a hirdetést látva megmozdult bennem akkora akarás, hogy felvettem a telefont és végül megnéztem, elegendő JEL-nek. Tudom, nagy próba saját házban lakni, de készen állok megmérni magam. Végül úgy döntöttem, hogy szeptember 23-ára szerveztem az össznépi háznézést - barátokkal, ügynökkel, szakértővel. A tulajjal megbeszéltem, hogy csak ezután indítja az "árverést" (ha többen szeretnék megvenni a házat, az ügynökség egyfajta licitet szervez). A jövő héten hagyom érni a dolgot, aztán utánam az Özönvíz! Ha ez a ház rám vár, nem tudom kikerülni. UGYE?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.