Két hete még csak nem is sejtettem. Aztán felgyorsultak az események. Még októberben megállapodtunk, hogy decemberben majd beszámolok a kollégáknak, mivel foglalkoztam az elmúlt hónapokban. Aztán a feldolgozásra szánt adatok is inkább várattak magukra, mint érkeztek, és én lassan úgy hittem, ezt a beszámolót el is felejthetem. December 3-án a lakótársam kiakasztotta a zokniját a kilincsre, és az események felgyorsultak. A télapó hozott egy kisebb adag adatot (az eredetileg tervezettnek csak töredéke, de végre lehet dolgozni velük) és egy kedves emlékeztetőt - virgács gyanánt? -, hogy akkor legyen december 13-án a beszámoló. Az ember lánya mihez kezd? Menti ami menthető, igyekszik nem elveszíteni a fejét, megőrzni hidegvérét és túlél. Szummaszumma a beszámoló lement, és láss csodát, a beszémoló után odajött hozzám egy kedves ember, kezében egy CD-t szorongatva, és ünnepélyesen átadta azokat az adatokat, amivel megkezdhetem A MUNKÁT. Amiért jöttem - októberben. Itt sem tökéletes minden. De érvényes a "keep smiling" törvény - és éljen a Télapó!
Apropó télapó. Itt egész másként zajlik a karácsony előtti őrület! Úgy az advent első hetében elég sok helyen felállítják a feldíszített fenyőfákat. Az egyetem udvarán például olyan hangulatos koncertsorozattal kezdték az ünnepi időszakot! Az elmaradhatatlan angol karácsonyi dalok mellett a mindenféle nemzet előhozakodott a mindenféle zenéjével. Így az alkalmi dobzenekar igazi karibi hangulatot varázsolt a fenyőfa alá néhány taktus alatt! Azért szélsőségekben nincs hiány. Az egyik bohókás kollégám mikulás-sapkában ment vizsgát iratni, és szomorúan újságolta, hogy hiába minden, sok "elégtelen" született megint (az otthoni talajmechanika megfelelőjét tanítja). A fehér pomponos piros sapka itt egyébként egyfajta egyenruha lett. A buszsofőr, a pénztáros, az újságos mind mind büszkén viseli - tegyem hozzá, hogy ezek az emberek gyakran indiai vagy muzulmán környezetből érkeznek, és viszonylag keveset várnak a télapótól. Pláne mikor a csador - vagy esetenként a turbán - tetejére biggyesztik a kis piros pomponost...
Apropó télapó. Itt egész másként zajlik a karácsony előtti őrület! Úgy az advent első hetében elég sok helyen felállítják a feldíszített fenyőfákat. Az egyetem udvarán például olyan hangulatos koncertsorozattal kezdték az ünnepi időszakot! Az elmaradhatatlan angol karácsonyi dalok mellett a mindenféle nemzet előhozakodott a mindenféle zenéjével. Így az alkalmi dobzenekar igazi karibi hangulatot varázsolt a fenyőfa alá néhány taktus alatt! Azért szélsőségekben nincs hiány. Az egyik bohókás kollégám mikulás-sapkában ment vizsgát iratni, és szomorúan újságolta, hogy hiába minden, sok "elégtelen" született megint (az otthoni talajmechanika megfelelőjét tanítja). A fehér pomponos piros sapka itt egyébként egyfajta egyenruha lett. A buszsofőr, a pénztáros, az újságos mind mind büszkén viseli - tegyem hozzá, hogy ezek az emberek gyakran indiai vagy muzulmán környezetből érkeznek, és viszonylag keveset várnak a télapótól. Pláne mikor a csador - vagy esetenként a turbán - tetejére biggyesztik a kis piros pomponost...
A bejegyzés trackback címe:
https://vandorpocok.blog.hu/api/trackback/id/tr63268266
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.