Kalapot emelek a vírust író ember ötlete előtt. Vírusirtó programnak álcázni magát a vírust - zseniális ötlet. De az már nem fér a fejembe, hogy aki ennyire kreatív az miért akar bosszúságot okozni. Mert most sikerült. Drága Lakótárs vette fel a harcot ezzel az agresszív betolakodóval - és másfél nap megfeszített küzdelem eredményeként ismét van magyar billentyűzetem...a hozzá tartozó immár rendesen működő géppel együtt. Hogy én hogyan vettem ki a részem a küzdelemből? Hát hagytam a másikat dolgozni - és elvonultam csörögefánkot sütni. Igaz, már kicsit kilógunk a februárból - de ki mondta hogy később már nem csörög a csöröge? Meleg áfonyalével ittuk és közben néztük a svédek nagy nemzeti síversenyét - 90 kilométer árkon bokron át. Vasa király futott végig ezen a távon, ezért hívják Vasaloppet-nek és idén 17 ezren (!) vettek részt. (A tavalyi élményem erről a közvetítésről meghatározó. Reggel 9-kor bekapcsoltuk a TV-t és egy nagydarab piros-kék ruhás ember síelt. Délután 1-kor, amikor újra ránéztünk a verseny állására, a kamera ugyanezt az embert mutatta, aki kissé fáradtan bár, de ugyanúgy síelt...nem tudom, akik 4 órán keresztül nézték a közvetítést láttak-e részleteket, de megvolt a véleményem.) Erre idén "erősen ajánlott" program lett a közvetítés. Lakótárs maga is végigsíelte már a távot, hát neki néznie kell ugye. Reggel 8-kor, a rajtot már kényelmesen bevackolva vártuk, aztán míg a síelők a távolsággal küzdöttek, ő a vírus ellen vette fel a küzdelmet. A versenyzők - akárcsak mi - meleg áfonyalével pótolták az energiát, és mire az utolsó sielő is célbaért, a vírus is feladta. Az idei év árnyalta a sarkos véleményemet a Svédek Nagy Sífutó Versenyéről. Aztán ott van a másik nagy svédség, a Melodifestival. Egyébként rendes, normális ízlésű emberek  követik a versenyt gyakran a helyszínen -ami azért kunszt mert a svédek egyébként nagyon megnézik mire adják ki a pénzüket - és szavaznak(!) a 10 héten át tartó küzdelemben a tévében látott előadókra. A dalok és az előadók? ... hát, jót vagy semmit. SEMMI. És amikor egy beszélgetés alkalmával megpróbáltam kikerülni a válaszadást, megkaptam a magamét. Én, aki naponta kétszer végighallgatom a "nyelvtani dalok"  kazettát, butácska szövegekkel és a még egyszerű dallamokkal, szóval ne szóljak egy rossz szót sem a Melodifestivál fennkölt dalaira. Nyelvtanulás? Megfeszített tempóban, minden eszközzel....És remélem az eredmény hamarosan látszani is fog.  Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy itt még mindig van némi hó, a Nap ma végre előbújt majd kéthetes szürkeség után, de meglátta az olvadással járó koszt és gyorsan visszabújt a felhők mögé. Így most esik. Azt olvasom, március közepe van - de azt érzem, február lehet legfeljebb....De, hamarosan költözünk!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.