Megint ismételgetni kellene magam - de nem teszem. Mindenkinek sűrű lehetett a december, nem csak nekem. De nézzük a dolgok jó oldalát - rengeteg "felismeréssel" lettem gazdagabb. Tessék, néhány aranymazsola az elmúlt hónap kalandjaiból. A hóesés gyönyörű dolog - de nem éppen népszerű errefelé. Egy hétig esett megállás nélkül, ami igencsak szokatlan Svédország déli csücskében. Én alig győztem örömködni - ugye mondani sem kell - de a helyiek - legnagyobb meglepetésemre  - szinte egyfolytában panaszkodtak. És legtöbbjük most kényszerült rá először, hogy havat lapátoljon. Próbáltam megértően mosolyogni amikor a kávészünetben a hólapátolási praktikákat osztották meg a kollégák egymással (gyakorlati bemutatóval egybekötve). Azért a karácsonyi hangulatot még a hó sem tudta elrontani. Kilószám ette a tanszék a mézeskalácsot és az alkoholmentes forraltbort a kávészünetekben, és lassan minden sarokba került egy-két gyertya, karácsonyi dísz. Persze emellett mindenki hajrázott. Én is. Meg az épületet renováló brigád is - a betonfúrójukkal együtt. Nagy eredmény, hogy múlt szombaton sikerült eltüntetni az utolsó dobozt a költözködés után. (Már épp ideje volt.) Januártól másik irodában fogok ülni, úgyhogy a dobozolást csak ideiglenes hagytam abba... már kezdem megszokni hogy mindig van egy kartondoboz a látómezőmben. Rájöttem, hogy nem szeretek hóban biciklizni - megpróbáltam, de nagyon hideg van a "nyeregben". Azt is megtanultam, hogy ki lehet nyitni a havas autó ajtaját úgy, hogy ne essen be az ülésre a hó. És hogy éjjel, a hóesésben 50-nel autókázni felkapcsolt fényszóróval pont olyan mint a csillagugrás a Millenium Falcon fedélzetén (emlékeztek? amikor az aszteroidák hosszú csíkban elhúzódtak az ablak előtt). A hónap nagy felismerései közé tartozott továbbá, hogy a Jacuzzi kád és én nem bírjuk egymást. A házban, ahova költöztem az előző tulajdonosok meglepték magukat egy ilyennel és "hátrahagyták". Hát kipróbáltam. A buborékok jók - de olyan zajjal járnak, hogy igazi felüdülés volt amikor kikapcsoltam a masinát. Részletkérdés, hogy a kád csövecskéit, lámpácskáit, fogantyúit meg a hullám és buborékgyártó nikkelezett frincfrancokat takarítani nem mindennapi élmény.

Mindezek ellenére a karácsony már nagyon az ajtóban toporog. Kívánom mindenkinek, hogy a szeretet ünnepén sikerüljön minden úgy, ahogy szeretnétek. Legyen családias, pihentető, meghitt vagy éppen szerettektől lármás, szerény, bőséges, mindenkinek kedve szerint... Köszönöm, hogy olvastátok a blogot, hogy kíváncsiak voltatok arra, mi történik velem, hogy a "kommentekben" megosztottátok velem a véleményeiteket, hogy úgy éreztem néha ott ülünk együtt és beszélgetünk. Sok szeretettel gondolok rátok. Boldog Karácsonyt!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.