Múlt pénteken megint főztem - és most is elfogyott az utolsó szemig! Megígérem nem lesz "gasztroblog" belőlem, de büszke vagyok a menüre. Őszies ételeket illesztegetem össze, persze fűszerekkel és gyümölcsökkel. Indítottunk a fűszeres körtepálinkával, és hozzá mindenféle csípős meg olajos falatkákat kínáltam. Pikk-pakk elfogyott az "étvágygerjesztő" és elő kellett állnom az első "rendes" étellel. Az előétel kecskesajos-csokoládés füge volt. Hát, a pirított szalonna, a kecskesajt meg a juharszirupon éppencsak megsütött füge remekül illett a pisztáciás keserűcsokihoz. Érdekes volt nézni a "hűvös" érdeklődés hogyan csapott át hümmögésbe az első falatok után. A főtel kakaós-csilis-gyömbéres pácban érlelt kacsamell, körtecsatnival és mindenféle sült zöldségekkel. Azért a kacsát elnézve voltak kétségeim, de végül kellemesen csalódtam benne. A vásárcsarnokban mikor megkérdeztem a tollak tokját hogyan szedjem ki csak lesajnálóan annyit mondott a hölgy "itt ezt mi nem esszük, de biztos eltűnik belőle". Hát én azért "kiműtötem" egy szemöldökcsipesszel. Az előírt ideig sütöttem, és rózsaszín meg puha lett. Azért az igazsághoz hozzátartozik, a recept írta hogy langyosn szolgáljuk fel a kacsát, úgy jobban kijön az íze. No, mivel belemerültünk a beszélgetésbe, szinte hideg lett minden, de hősiesen és jócskán hümmögve elfogyott ez is. A csilis-gyömbéres kötecsatni nagyon jól illett a húshoz, magam is meglepődtem rajta.A kép sarkában az a halványlila zöldség lila karfiol. Az íze ugyanolyan mint a fehéré, de állítlóag ez volt a legízletesebb darab...pedig ez majdnem "jéghideg" volt már a tányérokon. A deszert is követte a körte-csoki-csili vonalat. Körtés szorbet csokilemezkékkel meg csokoládéláva (ez az a fajta süti ami kívülről úgy néz ki mint egy ártatlan muffin, de ahogy belevájjuk a kanalat kifolyik belőle a meleg olvadt csoki )- egy pinduri csillivel. Nekem nem sikerült elkapni a megfelelő pillanatot a sütésnél, úgyhogy szétfolyt amikor rátettem a tányérra. Sebaj, az íze ugyanolyan jó volt. Elfogyott az is - az esztétikai hiányosságok ellenére. Sikeres volt a menüm, nagyon örültem neki. Újdonság volt, hogy alig izgultam főzés közben. Inkább "ajándékot készítettem" - nem is arra figyeltem, hogy tökéletes legyen, hanem inkább arra, hogy az öröm amivel készítem megmaradjon. Sikerüt, nagyon kellemes este lett. A lakáskeresés is jól halad - van ígéretes jelölt, és van pozitív válasz a banktól. Egyelőre. Tegnap jött az ingatlanügynökség fotósa hogy körbefényképezze a lakást. Igazi profi felszereléssel, ahogy a modelleket fotózzák. Amikor ajánlgattam hogy eltakarom a falon a használaton kívüli lyukat, csak mosolygott, hogy majd a photosoppal ő kiigazítja, ne aggódjak. Aztán elmesélte ők hogyan "takarítják" ki az eladásra kínált lakást a photoshoppal. Csempéket, zuhanyfüggönyöket fehérítenek, falakat, vagy akar panorámát festenek az erkélyre- no comment. Aztán megkérdezte, akarom-e, hogy eltüntesse az órát a falamról. Nem akartam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.