A szombati és a vasárnapi partik nagyon jól sikerültek. Finomságok, beszélgetések, napsütés... Aztán hétfőn kidobott az ágy, és nagy elánnal nekiláttam festeni: a szagtalanító-alapozó réteggel. Ment mint a karikacsapás! (Na jó, eleinte ügyetlenkedtem kicsit a hengerrel, meg a festékkel, meg a higítással - de estére már elég jól ment és nem csak elfáradtam, hanem az alapozóréteg is felkerült a falra!). Kedden a délutáni kávészünet után startoltam haza és folytattam a plafonnal - de ide már az igazi, végleges festéket kentem! Igazi filozófiai mélységekbe lehet merülni ahogy az ember totyorog ide-oda azzal a teleszkópos nyéllel a kezében és nézi az egyre fehérebb plafont. Én például megértettem, miért a fehér a legösszetettebb szín (egy idő után már kéket-zöldet láttam a plafonnézéstől). Kipróbáltam tánclépésre is a plafonfestést: a tangótól tiszta pötty lettem, a foxtrott meg sok festetlen foltot hagyott maga után. A két nap tapasztalata alapján azt mondom, a falfestés igenis nagyon jó doplog, de a nap végén a motyók elmosását kihagynám részemről.
A mai napot az IKEÁ-ban töltöttem. Nyitástól este hatig - egy teljes munkanapot töltöttem a vásárlással. Ipari mennyiségű fotelt, széket, ágyat próbáltam ma ki - és rájöttem, hogy sok veszély leselkedik rám, de vásárlásmániás nem leszek egyhamar. Hiába tudtam a katalógust "betéve", egy-két új termék, egy-két új ötlet és kezdhettem a tervezgetést elölről. De a nagyja megvan, ha minden igaz amit nem tudtam ma elhozni, hétfőn szállítják. Életem első saját lakása...el sem hiszem!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.